10-20 évvel ezelőtt, a diákként végzett munkáról nagy valószínűséggel a szünidőben végzett címerezés és gyümölcsszedés jutott eszünkbe. A mai tizenévesek korántsem ilyen pénzkereseti lehetőségekről álmodoznak, a vloggerek világa viszont már egyre kisebb korban vonzza őket. Túl nagy technikai igény ma már nincs, ha valaki a videómegosztókon szeretné bemutatni ötleteit, esetleg kedvenc számítógépes játékát, vagy csak megosztani véleményét. A könnyű belépési küszöb és a várt népszerűség pedig igencsak vonzónak tűnhet egy mai tinédzser számára, így nem elképzelhetetlen, hogy gyermekünk egyszer csak elénk áll, hogy ő saját csatornát indítana.
Hogyan kezeljük szülőként, ha gyermekünk tartalomgyártásba kezdene az interneten?
Szélsőséges érzések törhetnek elő egy szülőből a félelemtől a büszkeségig akkor, ha meglátja, hogy gyermeke egy mobillal vagy tablettel a kezében beszél a rajongóihoz. Életkortól függetlenül a nyitottság, kíváncsiság és az őszinteség vezesse a szülőt. Üljünk le a gyerekekkel és beszéljük át, hogy mit is szeretnének tulajdonképpen. Egy 6-7 évest boldoggá tesz az is, hogyha a szülő felveszi őt, mondjuk Minecraftozás közben, és ezt a felvételt saját maga nézheti vissza, annyiszor ahányszor szeretné. Akik pedig már a közösségi média babérjaira törnek, ott fontos ellenőrizni a felvétel minőségét (hang, kép, a felvétel helyszíne, tartalom), a videó láthatóságát (nyilvános vagy privát) és magát a platformot. Ha az első eszközhasználattól kezdve része a szülő-gyerek kommunikációnak a digitális világról való beszélgetés, akkor a tartalomelőállítással kapcsolatban is a tudatosság fog erősödni a gyermekben. Érdemes arról is beszélni, hogyha nem ő, hanem valaki más szerepel a felvételen, attól a személytől kérjünk engedélyt, senkit ne ábrázoljunk bántó, sértő, nevetség tárgyává tevő helyzetekben.
Milyen jogi szabályozásokkal kell tisztában lenni egy ilyen bevételszerző tevékenység kapcsán?
Ha egy gyermek, azaz 18 év alatti személy kezd ilyen tevékenységbe, akkor a bevételszerző, promóciós együttműködések esetén a szülő a szerződő fél. Neki kell a gyerek legfőbb érdekét képviselnie. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy észre kell vennie, ha a gyerek már nem szeretne videókat készíteni, a felvétel körülményei veszélyeztetik a gyerek egészséges lelki, testi, erkölcsi fejlődését (pl. ijesztő, félelemkeltő helyzetek, erőszakos, felnőtt tartalommal való kapcsolatba kerülés) és nem a gyerek az eszköz a saját meg nem valósult álmainak.
Ha pedig a fentebb leírtakat szeretnénk jogszabályi szinten is látni, akkor az alábbi törvényi szabályozásokat érdemes áttekinteni: a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről szóló 1991. évi LXIV. törvény; a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013.évi V. törvény; a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. C. törvény, az ezeken alapuló gyakorlati útmutatásokat a Magyar Reklámetikai Kódex gyermekekre vonatkozó speciális rendelkezései: https://www.ort.hu/kodex/ii-a-reklamozas-kulonos-szabalyai/#13-cikkely , és a Gazdasági Versenyhivatal Influencer ajánlása: https://gvh.hu/pfile/file?path=/szakmai_felhasznaloknak/tajekoztatok/Tajekoztato_az_influenszer_marketingrol.pdf1&inline=true fogalmazzák meg.
Hogyan kezeljük pedagógusként, ha tanítványunk ilyen babérokra tör?
A nyitottság és a kíváncsiság a pedagógus esetében is jó kiindulási alap. Ha épp egy pedagógus veszi észre, hogy a gyerek ilyen tevékenységet folytat, akkor fontos, hogy alakítson ki párbeszédet a szülőkkel és beszéljék át közösen a szabályokat, hívja fel a figyelmet a kockázatokra, tisztázzanak olyan fontos kérdéseket, mint például az iskola lehet-e forgatási helyszín, vagy sem. Bátran vonjuk be a videóst a digitális kultúra, vagy más tantárgyak tematikájába. A személyes tapasztalat, az információk ilyen típusú átadása mindenki számára maradandó élményeket ad.
Milyen veszélyforrásokra kell figyelnünk?
A tartalomelőállítás során mindig legyünk körültekintőek a helyszín és a technikai háttér megválasztásában.
Kezdő videósok esetében a semleges hátteret (egy fehér fal) javaslom.
A felvétel megosztása előtt kérjünk meg valakit, hogy nézze meg az általunk készített tartalmat, hogy biztosan nincs benne hangi, képi hiba, amit mondunk azzal nem válunk nevetségessé, nem bántunk meg másokat. Ezeket elmulasztva könnyen megtörténhet, hogy a trollok ránkszállnak, mémek, cyberbullying (online bántalmazás) áldozatai vagy elkövetői leszünk.
Egy digitális tartalomban elhangzó személyes adat (lakcím, telefonszám, az otthonunk értéktárgyainak megmutatása, intim felvétel) saját magunkat és a környezetünket is veszélybe sodorhatja.
Egy influencer számára fontosak a lájkok és a követők. Tisztázni kell azt is, hogy hagyjunk magunknak időt az 1 millió követő elérésére és nem attól lesz meg egyik pillanatról a másikra a nagy követőbázis, ha a saját biztonságunkat veszélyeztető, erőszakos, nyíltan szexuális tartalmakat, internetes kihívásokat osztunk meg.
Fontos arra is kiemelt figyelmet fordítani, hogyha másoktól átvett tartalommal dolgozunk, vagy zenei aláfestést használunk, azt jogtiszta forrásokból tegyük, hiszen, ha engedély nélkül használjuk fel ezeket, akkor akár komoly, a szerzői jogot sértő pénzbüntetésre is számíthatunk, amit a gyerek nem a zsebpénzéből, hanem a szülő a saját pénztárcájából fizet ki.