London külső szemmel nézve nyüzsgő, befogadó, sokszínű, mozgalmas város, ahol jó nagy adag eső esik többször adagolva, cserébe csodaszép zöld a fű, rengeteg a nárcisz és a jácint a parkokban, kissé ijesztő a metró, de bárhová el lehet jutni vele.
A BETT az oktatási technológia globális közössége, egy kiállítás, ami hosszú évek óta kerül megrendezésre Londonban. Egy olyan kiállítás, ahol ötleteket kaphatunk az iskolai innovációinkhoz, kapcsolatokat teremthetünk, vásárolhatunk, a kiállítók segítségével követhetjük a technológiai újdonságokat.
Ez a hivatalos meghatározása a Bett Shownak, de az igazsághoz akkor járunk közel, ha a showra koncentrálunk. A kiállítás kulcsszavai ugyanis a lenyűgöző, lélegzetelállító, mozgalmas, vibráló, inspiráló. Megunhatatlan, nem véletlen, hogy sokan, sokadszor látogatnak el ide, keresve az új lehetőségeket, megoldásokat.
Más szemszögből nézve azonban nekem frusztráló is a vásár, mert tudom, hogy nem történhet az meg, hogy fesztelenül, az anyagi lehetőségek birtokában tárgyaljak a kiállítókkal egy esetleges beszerzés ügyében, ahogy ezt sokan teszik, más országok iskolavezetői, döntéshozói, tanárai. Az sem véletlen, hogy az egyik kiállító csarnokban egy hatalmas területet biztosítanak az általam csak rapid tárgyalásoknak nevezett tevékenységnek. Számtalan tárgyalóasztal áll azoknak a rendelkezésére, akik gyors üzletet szeretnének kötni iskolájuk gyarapodása és tanulóik, tanáraik jólléte érdekében. És ha már jóllét, az idei kiállítás egyik kiemelt témája is a well-being volt.
A kiállítást minden évben 2 hatalmas csarnokban építik fel, az egyikben a cégek standjai, valamint az országstandok, a másikban pedig a szorosan az oktatáshoz kapcsolódó kiállítók találhatók. Az egyikben szinte minden nagy név megtalálható, aki eszközöket, szoftvereket gyárt, természetesen a legújabb trendeket is beleértve. Izgalmas látni, hogy mi mindent tudnak a legújabb laptopok, notebook-ok, tabletek, érintő képernyők, dokumentum kamerák és a többi eszköz. A VR szemüvegek sokadik generációját próbálhatják ki a látogatók, akik között nagyon sok az iskolás gyerek. A különböző oktatási intézmények egyenruhába öltözött tanulói ugyanis rendszeres látogatók itt. Olyan stand is van, például a Micro:biteket kiállító, ahol kifejezetten iskolás gyerekek mutatják be, hogy hogyan használják az eszközt.
A Micro:bitek számtalan kiállítónál megtalálhatók voltak, ahol jobbnál jobb ötleteket láthattunk arra, hogyan lehet a tanórákon is használni. Az elmúlt években is népszerű volt ez az eszköz, de idén még tovább bővült az ezt bemutató kiállítók köre. Több helyen meg is lehetett vásárolni a kis, ám hasznos kütyüt. Leírás, programozó felület, ötletek a használatához itt találhatók: A Micro:bit Foundation (alapítvány) a technológiai újításokat mindenki számára szórakoztatóvá tevő globális, non-profit szervezet! (microbit.org)
Már nem számított újdonságnak, de a tavalyihoz képest több kiállító jelenítette meg asztalánál a mesterséges intelligenciát.
Ami még nem változott, az az, hogy számtalan helyszínen lehetett előadásokat hallgatni, nem csak a kézzelfogható eszközökről, hanem a különböző oktatási megoldásokról. A legmonumentálisabb Bett Arénában „fellépett” például Mark Sparvell, akitől rengeteget lehet tanulni a MineCraft oktatási verziójáról. A kisebb előadótermek évek óta helyet biztosítanak a pedagógusoknak, akik saját jógyakorlataikat mutathatják be itt az érdeklődő kollégáknak.
Nekem újdonság volt az eSport megjelenése, az elmúlt években nem került elém ez az izgalmasdolog. Ebben az évben számos kiállítónál jelentek meg a különféle megoldások a témában.
Újdonságként fedeztem fel egy technika- és tervezés tanórán kiválóan használható monumentális „transzformerst”, ami ugyan nem magától alakul át, hanem éppen az a nagyszerű benne, hogy a tanulók építhetik meg. Ha erre lehetőségük van, nem kell mondani hányféle készségük fejlődik az építés során. Hatalmas ötletből, hatalmas alkotás születik.
Milyen jó is lenne, ha egy osztálynyi digitális labor állna a tanulók rendelkezésre, úgy, mint annak idején a feleltető rendszerek a digitális táblákhoz. A természettudományos tanórák alapvető eszközei lehetnének ezek a nagyszerű kütyük.
Tanítóként kerestem/figyeltem a tanulási tér és környezet színvonalas megoldásait. Elábrándoztam, hogy mi lenne, ha a kicsi elsősök, majd később a nagyobbak is a kényelmes, inspiráló, megnyugtató osztályteremben, ergonomikus bútorok között tölthetnék a mindennapjaikat.
Megnéztem milyen interaktív eszközök tehetnék játékossá, érdekessé, motiválóvá az alsó tagozatosok tanóráit. Amellett, hogy tisztában vagyok vele, hogy nem minden az eszköz, és tudni kell, hogy az eszköznek hol a helye a tanító módszertanában, nagyon tetszettek a különféle interaktív felületek, mint a padló, az asztal, a fal. És ezekre számos példát találtam a kiállító csarnokban.
Azt mondják, aki egy padlórobotot látott, az ismeri az összeset, mert nincs nagy különbség a működésükben, a programozhatóságukban, de a gyerekek számára biztosan fontos a kinézet is. Sok – sok padló- és egyéb robot jelent meg ezen a kiállításon is. Az, hogy a gyerekeknek mindegyik tetszik bebizonyosodott. A második napon volt szerencsém élő közvetítést szervezni iskolám tanulói számára. A gyerekek visszajelzései alapján nagyon-nagyon tetszett nekik az összes bemutatott robot.
És végül, de nem utolsó sorban, jó volt látni ismét a magyar standot. Büszkeség lehet mindenkinek, hogy nagy területen kaptak helyet a magyar innovációk, és a standon kívül, önnállóan is jelentek meg magyar kiállítók. A teljesség igénye nélkül, csak felsorolás szinten, akikkel találkoztam, akiket már ismertem is: Maker Red Box, Abacusan Stúdió, BookRKids, Mozaik kiadó.
|
London és BettShow jövőre veled ugyanitt!
Ajánló