Ovi-isi 1. Mozgással fejlessz! – Krepsz-Kapai Bernadett sorozata

PedExpert 2023.11.11. Cikkek

„A régiek úgy tartották, aki jól mozog, tisztán beszél. És aki tisztán beszél, az erősen gondolkodik. Valami ilyesféle összefüggést mi is sejtünk a MOZGÁS, BESZÉD ÉS GONDOLKODÁS között.
A kisgyerek mozgása a játék.
A kisgyerek beszéde a játék.
Csak a sokat és jól játszó kisgyerek tud majd jól és elmélyülten gondolkodni.”

(Vekerdy Tamás)

„A mozgásfejlődés szoros kapcsolatban áll az idegrendszer érésével. Az első életév történései, ingerei meghatározó jelentőségűek az idegrendszer érésében.”[1]

A gyermek mozgásának és észlelésének fejlődése egy-egy életszakaszban a központi idegrendszer egy-egy meghatározott területének irányítása alatt áll. A mozgásfejlődésnek „mérföldkövei” vannak: hason támaszkodás, forgás/átfordulás, kúszás-mászás, felülés, felállás és a járás. A folyamatot siettetni nem szabad! Az egymásra épülő szakaszok biztosítják az izmok erősödését. A megfelelő izomzat „engedi” a továbblépést a következő mozgásfejlődési szakaszba. (pl.: Csak akkor tud ülni egy baba, ha megfelelően erős a hátizomzata. Ha erőltetjük, a későbbiekben gerincproblémái lehetnek. A felállás és a siettetése, pl.: lúdtalpat is eredményezhet.)

Egy-egy mozgás kimaradása következményekkel járhat az idegrendszer érési folyamatában.

„Az agy fejlődésére jellemző, hogy az agyi struktúrák felépítése hierarchikus, ami azt jelenti, hogy az alapképességekért felelős idegrendszeri kapcsolódások alakulnak ki először, és erre épülnek rá a bonyolultabb képességekért felelős területek. Ha a hierarchikus fejlődés nem megfelelően zajlik, ha az alapképességek kiépülése nincs biztosítva, az erre épülő komplex képességek elsajátítása is sérülni fog.”[2]

Tudjuk, hogy a képességek, készségek megalapozása az óvodáskorra nyúlik vissza, működése azonban az iskoláskorban válik igazán jelentőssé.

A 3-6 éves korszakban központi szerepet tölt be a gyerekek életében a mozgás. A világ megismerése a játékon keresztül történik. A mozgás játék és örömforrás is egyszerre.

„Ha az óvodás nem tanul meg sokféle mozgásformát, nem jön létre az idegpályáknak az a begyakorlottsága, nem jönnek létre azok a feltételes reflexkapcsolatok, amelyek a tiszta beszédhez, a figyelemkoncentrációhoz kellenek.” [3]

A rendszeres mozgás kedvezően befolyásolja az egész szervezet növekedését. (Kihat a keringési és légzőrendszerre, valamint a csont- és izomrendszerre.)

Minden gyermeknek szüksége van a mozgás örömére.

A nagymozgás, az arra épülő finommozgás és a beszédmozgás hármas egységet alkot. A gyerek fejlődésében a mozgásfejlődés bázisán alakulnak ki a finommozgások és a beszédmozgások.

A mozgásfejlődés mindig a nagymozgástól halad a kisebb mozgások felé.

A nagymozgások adják a később kialakuló finommozgások alapját.